Kutatások és fontosabb könyvek

Azon túl ott a tág világ (Bánlaky Pállal, Magvető, Gyorsuló idő, 1977);
Reformvár (Kamarás Istvánnal, Magvető, JAK-füzetek, 1984);
Dunatáji tudósítás, válogatott esszék (Gondolat, 1988);
Magyarország eresz alatt, válogatott szociográfiák (Magvető, 1989);
Hagyomány és stratégia (Kapu Könyvek, 1998);
Vidékfejlesztés az információs korban, avagy a lokalitás esélye (Agroinform Kiadóház, 2000);
A legutolsó utolsó esély (Kiss Endrével, Stratégiakutató Intézet, 2001);
Új elmélethorizontok előtt (Tertia, 2004);
Új demokrácia- és államelmélet (Ugrin Emesével, Századvég, 2007);
A metafilozófia gyönyörűsége (Kairosz, 2008);
Tanítások a Magasságostól (2010 – megjelenés előtt)

A kilencvenes évek második felétől a Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvek, az Információs Társadalom Könyvek, és 2004-től a Metaelméleti Könyvek sorozat szerkesztője és szerzője.
Szerkesztő és/vagy szerző számos kötetben: Magyar jövőképek (HÉA Stratégiakutató Intézet, MTA Szociológiai Intézet, Budapest Klub Alapítvány, stb.); Intelligens régiók Magyarországon 1. (Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001); Jövő mint egész (Friedrich Ebert Stiftung, 2001); A tudás társadalma I-II. (Stratégiakutató Intézet, Ipargazdaság Kutató Intézet, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2002)., Metaelmélet, metafilozófia, (Stratégiakutató Intézet, 2005), Fiatal írók találkozója Lakitelek, 1979-2009 (Antológia Kiadó, 2009); stb.

USA-ban jelent meg angol nyelven a 2006-os világkonferencia előadásaiból összeállított – Unified Theories című - könyv és CD-ROM. Ugrin Emese és Varga Csaba angolul megjelent könyve: New theory of state and democracy, 2008.


Kutatási területei

Fő kutatási terület: metaelmélet-metafilozófia, egyesített elmélet, új tudomány elmélete (2002-től).
További kutatások: falu és városkutatások (1972-1988), térszerkezeti kutatások (1986-tól), nemzet és nemzeti tudat (1972-től), jövőkutatások, jövőstratégiák készítése (1976-tól), konzervativizmuselmélet (1992-1995), Európai Unió és Magyarország jövője (1992-től). Globalizáció és lokalizáció (1993-tól), információs társadalom elmélete és gyakorlata, tudástársadalom helyzete, jövője, tudásvárosok és e-városok (1993-tól), tudás- és tudattársadalom elmélete (1995-től), fenntartható társadalom (2002-től), új technológiai piac és posztpiac (2002-től), új állam- és demokráciaelmélet (2002-től);
Aktuális kutatások (2005-2006-től): a posztkapitalizmus alternatívái, új társadalom és társadalmi tudat elmélet, kollektív tudat elmélet, egyesített valláselmélet, tudás- és tudatközpontú társadalom modell, globalizációkutatás, nemzeti-társadalmi-kulturális kisebbségek, részvételéi demokrácia és civil társadalom, kistérségi sport- és szabadidő fejlesztés, új nemzeti stratégia modell, új paradigmák és a paradigmaváltás, internetes televízió csatornák és tudáscsatornák.


Egyéb tevékenységek

Varga Csaba az INCO című - információs korról szóló elméleti-gyakorlati – e-folyóirat (www.inco.hu ) főszerkesztője, közben az e-Világ, információs társadalom folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke volt. Jelenleg az ARCA filozófiai e-folyóirat (www.arcafolyoirat.hu ) egyik szerkesztője is. Szerkesztője vagy egyik szerkesztője több tudásportálnak: www.metaelmelet.hu; www.ujparadigmavaltas.hu;
www.reszvetel-demokracia-kozosseg.hu; www.gazdasagetika.hu Pannon Egyetem e-közigazgatási kutató és fejlesztő csoportjának társelnöke, s az egyetemnek az információs társadalom és az e-közigazgatás elméletéről írt egyetemi tananyagokat.
2010-ben tagja lett a Telesio-Galilei Tudományos Akadémiának. Szintén tagja több külföldi tudáscsoportnak – Kreaprenör, Svédország, Noetic Advenced Studies Institue, USA, Német-Magyar Filozófiai Társaság, European Network for the Study of Globalisation, Ausztria, stb.

Társadalomkutatói munkássága mellett részt vett és vesz társadalomfejlesztési kísérletekben, projektekben; falukísérletek (1969-1999), népfőiskolák (1982-1987) szervezése; civilegyetem(ek) létrehozása (1996-tól). Az elmúlt harminc évben több mint ezerötszáz előadást tartott itthon, illetve mintegy negyvenet külföldön.